Kiss Noémi: Szoknya, lakkcipő, menzaszag

Tárca: HVG.HU

http://hvg.hu/velemeny/20160206_Szoknya_lakkcipo_menzaszag

 

A nagymamám az ötvenes években az alvégen tanított, cipősarokra és harisnyára is alig jutott, az iskolában télen nem volt fűtés, a korlát omladozott, a lépcsőfok beszakadt. Vörös csillagot akasztottak a penészes aulába, kasza és búzakalász a falon, és egy vasöntött kiváló dolgozó szobra, fülledt tanári szoba. Levegőt sem kaptak Rákositól. Télen szénszag és köd az osztályteremben. Orosz zsebkendőbe törölték az orrukat a gyerekek. Az elemis osztálykép mégis idilli örökség. Nincs bemozduló gyerek. Mindenki like-olja, mikor felkerül a nagyi. Mintha az iskolát nem lehetne csak úgy tönkretenni, mintha minden iskola örök volna és a gyerekkor pedig kerek. De ez nem igaz! Az iskolát nagyon is tönkre lehet tenni. Az emléke hízelgő marad ugyan, de a tüdő összeszorul. Óh, a mi osztályunk! Micsoda csibészek voltunk! Hát persze hogy a tanárnak volt igaza. A szülők be sem mehettek az épületbe. Csattant is egy-két pofon, a nagyi síppal ugrált tornaórán, és keményen büntetett.

Nagymamám az 1954/55-ös tanévben osztályával Gödöllőn

Fotó: Kiss Noémi

A rendszerváltást megelőző évben, 1988-ban ülök karba tett kézzel úttörőnyakkendőben. F osztály, a bénák, a maradék, a rossz hírűek, korrekciósok. Boldogok? Sosem éreztem otthonomnak, a fényképen mégis mosolygok, de csak annyira, mint Mona Lisa, vagyis inkább szorongok. Nem járnék még egyszer iskolába. Ezt most mélyen titkolom a gyerekek elől.

Holnap szülői tájékoztatóra megyek, mert betöltötték az ikrek a hatodik évet: társadalmi felelősség, nyitott tanulás, játékos tananyag, mi nem tartozunk a klikkhez. Hangzatos szavak, nyelvtanulás, országos átlagok. Kirándulás Angliába, vízi tábor, sakk, karate, önkénteskedés Borsodban, rajzszakkör, hittan. Több száz szülő ül a padokba zsúfolva a szomszédos kerületekből, óvatosan intézik az átjelentkezéseket az önkormányzatnál. Hamis papírok a jó iskoláért. Csak nehogy kijöjjön a jegyzői rendelet. Ők akkor is csalni fognak, hiszen mindenki ezt csinálja. Fogalmuk sincs miért ez a jó iskola, de láthatólag elégedettek, és mindenáron ide szeretnék benyomni a gyereket – egy kiskegyedes celeb billeg a folyosón. Direkt ránk eresztik. Nagycsoportos szülők magolják a kicsengetési rendet és a digitális táblát, megkapják a nyelvkönyvek árjegyzékét és az alapítvány számlaszámát. Látszik, hogy az iskola mindenkinek fontos ügy, pedig a végén csak huszonhét gyereket vesznek fel. Tízszeres a túljelentkezés a jó iskolába. Kinek kell az olcsó suli? Iskola nincs ingyen, semmi sincs ingyen. Amiért fizetni kell, sokkal jobb.



Comments are closed.